Egy tanár gondolatai ZH írás közben
Ez igen! Erre számítottam! Bámulnak maguk elé, mint borjú az új kapura. Még nem tértek magukhoz az első megdöbbenésből. Ezt a példatípust direkt nem vettük gyakorlaton. Valamit a ZH-ra is kell tartogatni! Úgy teszek, mintha rájuk sem figyelnék. Hadd kezdjenek mozgolódni! A Kovács már lapozgatja is a könyvet. Azt hiszi, nem látom. Simán elkérhetném. De minek? Úgyis rossz képletet másolt ki. Úgyis elégtelent kap, és nem is voltam szigorú. Még puskázhatott is.
Ah! Barabás rátalált a jó képletre. Legalábbis azt hiszi. De téved.
A jó képlet nincs is benne a könyvben. Helyesebben benne van, csak hibásan. Nem véletlenül választottam ezt a példát. Itt ma mindenki egyest ír. Azért ülök én itt.
Majd legközelebb rendesen felkészülnek. Akkor kapnak egy primitív példát, amit még egy általános iskolás is meg tud oldani. Éppen ez fogja megzavarni őket. Nem hiszik el, hogy egy osztás meg egy szorzás az egész. Egy olyan képlet, amit még a kettes szintű általános iskolások is tudnak. Elbonyolítják majd az egészet. Aki pedig megcsinálja, azét azért nem fogadom el, mert nem általános iskolás módszerekkel kell dolgozni.
Legalábbis a hallgatóknak nem. Megadtam azt a mennyiséget is, ami tévesen benne van a könyvben. Így nem gyanítanak semmit. Amúgy is több adatot írtam fel azok kedvéért, akik megszokták, hogy az összes adatot, amit megadtak, fel kell használni. Addig osztanak, szoroznak, amíg ki nem jön a kérdéses mennyiség. Ez ma legalább öt elégtelent fog szülni. Helyes! Barabás kirakta a dolgozatat a pad szélére, a háta mögött ülő már másolja is. A Szepesi meg leírta egy kis fecnire a példát, s odaadta az előtte ülőnek. Nagyszerű! A várt sebességgel terjed az egyes.
A Horváth túl akar járni az eszemen. A szerencsétlen nem tudja, hogy ez eddig csak a feleségemnek sikerült. Jól felkészült a ZH-ra, a képletet is tudja. Már legalább öt perce készen van, és büszkén feszít. Na nem sokáig. Számítottam rá, hogy nem lehet semmivel sem megzavarni. Ezért még tegnap délután felírtam a padjára a helyes összefüggést. Most szépen odaballagunk hozzá, és véletlenül észrevesszük...
Na, ez megvolt. Még neki állt feljebb. Nagyon elkanászodtak a mai fiatalok. Régen sokkal jobb volt. Nem kellett ennyit manőverezni. Csak a teljesen kész, hibátlan dolgozatokat fogadtam el, melyek végeredménye is jó volt. Persze olyan adatokat adtam meg, s olyan képletekkel kellett számolni, hogy logarléccel az atyaúristen sem tudta volna befejezni időben. De ezek a rohadt számológépek megnehezítették a dolgomat. Ám kifogni nem tudnak rajtam. Úgy látom, mindenki befejezte, beszedhetem.
Így kell ZH-t íratni! Nem kell utána órákig vesződni. Az egészet kijavítom egy perc alatt. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
