Mitől zakatol a vonat?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot. Miből is áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok- vagy csak egy- kocsi. Na mármost a mozdony úgy zakatol, mint a vagonok, igy elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hagyhatjuk.

Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából, igy elég egy kocsit megnézni, a többit el is hagyhatjuk.

De miből áll egy vagon? Van egy felső( utas vagy rakodó) rész., és van egy alsó rész, azaz az alváz. A felső rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az alsó részt vizsgálni.

Az alsó rész felépitését tekintve áll egy alvázból, és a kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.

Kerékből is van azonban egy vagon alatt általában 4 pár, amelyek mindegyike egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk.

Egy pár kerék felépitését nézzük meg! Áll magából a két kerékből, és van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhagyható.

Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, igy az egyiket elhagyhatjuk.

A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az kör alakú! A kör területét úgy számitjuk ki, hogy r a négyzeten szorozva pi-vel. A képletből a Pi=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább.

Az r az a sugár, ami mivel állandó, igy megintcsak nem zakatol.

Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na ATTÓL szól a vonat kereke